Illetve még azt szeretném kérdezni, hogy a vastagítást írás közben, a ceruza forgatásával végezzük vagy a szó leírása után megvastagítjuk azt a betűt, amelyiket szükséges?
Fórum
———
Kedves Suri!
A gyorsírás szó szerint is gyorsan írás, ezért utólagos korrekcióra nincsen lehetőség, idő.
A vastagítást akkor használod, amikor éppen írod az aktuális jelet, amit vastagítani kell - lehet a ceruza forgatásával vagy úgy is, hogy egy kicsit erősebben rányomod a cerkát a lapra, de ne annyira hogy lyukat üss rajta:)
———
Kedves Suri!
Igen, ingyenes a házi feladat is.
Örülök, hogy tetszik az oldal.
———
Kedves Lívia!
Azt szeretném kérdezni, hogy a gyorsírást hol használják, ha egyáltalán használják még "hivatalos" helyeken, leginkább munkahelyre gondolok. Mert ahogy utánanéztem, leginkább régi könyveket találtam róla, meg nem nagyon találkozok vele álláshirdetésekben mint elvárással, ezért gondolom hogy már nem nagyon használják a technika fejlődése miatt. A gépírást már elsajátítottam, mert az valóban hasznos, de a gyorsíráson gondolkodom még. Előre is köszönöm a választ!
Üdvözlettel: Veres Henrietta
———
Kedves Henrietta!
Ahol biztosan használják: a Parlamentben. Ott dolgoznak a "parlamenti gyorsírók". Nem tudom, hogy hallottál-e róla, de a világ legjobb gyorsírói magyarok.
Ezen felül általában irodai munkaköröknél szokott néha feltétel lenni a gyorsírás pl. ügyvédi irodákban.
Egyébként ha belegondol az ember (és olyan helyen dolgozik, ahol sokat kell írni vagy gépelni), nagy hasznára lehet a gyorsírás, mert még mindig gyorsabb, mint a gépírás. Csak utána át kell tenni a szöveget.
Lehet használni iskolában is, főként főiskolán, egyetemen, ahol az előadó tanár nem foglalkozik azzal, hogy a hallgatók le tudják-e írni az előadás lényegét. Sőt, a gyorsírással az egész előadást le lehet jegyezni.
Nemrég láttam egy kéziratot, melyet gyorsírással írt egy építészmérnök a 2. világháború alatt, és előkerültek levelek is, melyeket a feleségének írt gyorsírással, hogy más ne tudja elolvasni.
Remélem, hogy ezzel tudtam segíteni abban, hogy eldöntse, szeretné-e elsajátítani ezt a különleges tudományt.
———
Köszönöm készséges válaszát, sokat segített! Ha egyszer időm engedni, szerintem tanulni fogom a gyorsírást.
———
terep, telek, terem, keret, tej
———
Kedves Tünde!
Köszönöm a szavakat mindenki nevében. DE a terep, terem és keret szavaknál különjelet használunk majd. A "tr, pr, kr"-nek különjele lesz majd, vagyis nem írjuk ki a "t" betűt teljesen, hanem rögtön az "r"-be csatlakozik.
———
Érdeklődnék, hogy a többi magánhangzót hogyan kell írni?
———
Kedves Ani!
A többi lecke természetesen fogja tartalmazni, de egyébként azokat helyzet módosítással: vagyis fentebb vagy lentebb kell majd helyezni a mássalhangzókat. Illetve lesznek majd kettős meg hármas hangzók is. Pl. ao, eö, ai, uaa, ua, uéi, stb.
———
Hogy érdemes gyakorolni? szavakon keresztül, vagy írogassam a betűket? A házi feladatokra hogy tudok feliratkozni?
———
Ha vegyes hangrendű a szó akkor az adott szótag előtti mássalhangzót vastagítóm meg? pl.: jetta..vékony j, vastag t lesz? Valamint a szókezdő "a" hangot vastagítom valamint a szó végén is és a mássalhangzót is, mivel mély hangrendű a szó? pl.: alma
———
Kedves Ancsa!
Ha vegyes hangrendű a szó, akkor függ a vastagítás a magas és mély magánhangzók sorrendjétől. Az általad vett példában (jetta): vékony j, vékony t és a végén vastagítod az "a' hangot.
Ha nem vegyes hangrendű a szó pl. alma, akkor csak egyszer kell vastagítani. Ebben az esetben az "m" betűt. És pl. az "Emmá"-tól úgy különbözteted meg, hogy ott pedig a szó végi "a" hangot vastagítod.
Ha olyan vegyes hangrendű szóval találkozol, ahol váltakozik a mély és magas hangrendű magánhangzó pl. játékát, akkor vastagítod a j-t és és a szó végi t-t. (ebben az esetben az "é" hang fölé lehet egy pontot tenni, ez azt jelenti, hogy ott nem mély, hanem magas magánhangzó van)
———
Kedves Lívia!
Köszönöm szépen!
———
Kedves Lívia! Az "alma" szóban nem az "l" betűt vastagítom ki?